Közzétéve: 2025. március 25., kedd
Nautique Boats: Gratulálunk a 10. Nautique Moomba Masters nyílt női szlalombajnoki címedhez! Mesélj erről az eredményről, és arról, mi járult hozzá ennyi év sikeréhez!
Whitney Rini: Köszönöm! Nagyon hálás vagyok azért, hogy a Nautique évek óta következetesen szponzorálja a Moombát és támogat engem, lehetővé téve, hogy az iparág legjobb hajója mögött eddzek. Igazán különleges lehetőség minden márciusban az ausztráliai Melbourne-be utazni és ott versenyezni. Nagyszerűen indítja a szezonomat: motivál az edzésre Orlando sok hűvös téli napján is, amikor a legtöbben nem mennének vízisízni.
Tudom, hogy a Moombán elért különleges sikereim alapja az a hitem, hogy Isten pontosan oda helyezett, ahol lennem kell. Emlékszem, sok éven át stresszeltem, mert nyolc éven keresztül sorozatban nyertem, és valamiért azt hittem, ezt lehetetlen folytatni. De az én Istenem utat nyit, megtartja ígéretét, és ott is utat teremt, ahol mi nem látunk. A Nautique Moomba Masters Open Women’s Slalom kategóriájában aratott 10 győzelem csak azért lehetséges, mert ez volt Isten terve az életemmel, és minden dicsőség Őt illeti.
NB: Milyen stratégiákat alkalmaztál a Yarra folyó sodrásában a siker érdekében?
WR: A Yarra 2025-ben bizony komoly kihívást jelentett! Idén valamivel magasabb volt a vízszint, mint korábban, így apálykor sem enyhült sokat a visszaverődő hullámzás. Bár idén nem volt túl erős a sodrás, továbbra is igyekeztem ehhez igazítani a sízésemet.
Az első fordulóban úgy éreztem, hogy a velem egy irányba tartó áramlás és a szembeszél miatt lassabb az első menetem, ezért arra számítottam, hogy a második menetben a szembejövő áramlás és a hátszél miatt nagyon gyorsnak érződik majd minden. Úgy döntöttem, a második menet kapujánál finomabban és korábban húzódok ki… A folyóról szerzett ismereteim az első fordulóban sajnos nem úgy váltak be, ahogy reméltem: korán elestem, így az utolsó esélyt adó selejtezőben kellett vízisíznem. Ez végül áldásnak bizonyult, mert pontosíthattam a kapubemeneteimet, és még egyszer megtapasztalhattam a nehéz körülményeket, mielőtt elsőként indultam a Moomba hétfői döntőjében!
NB: Hogyan kellett módosítanod a kapuzásodat azért, mert folyón versenyeztél?
WR: Mivel a Ski Nautique Zero-Off rendszere női szlalomban a tökéletes, 34,2 mph-s TALAJHOZ VISZONYÍTOTT SEBESSÉG tartására van beállítva, 1 mph-s folyósodrás mellett a hajó az áramlással azonos irányban 33,2 mph-s vízhez viszonyított sebességgel haladva is 16,95 másodperc alatt ér át a két kapu között. Az áramlással szemben viszont a hajónak keményebben kell dolgoznia, és 35,2 mph-s vízhez viszonyított sebességet kell tartania, hogy ugyancsak 16,95 másodperc alatt jusson el az egyik kaputól a másikig.
Ezt szem előtt tartva igyekszem a kapubemeneteimet ahhoz igazítani, hogyan halad majd a hajó a vízen, ÉS ahhoz is, hogyan befolyásolja a szél iránya a kapu előtti kihúzódásomat.
Hátulról érkező áramlásnál később igyekszem kihúzódni, mert a hajó lassabban halad, szemből érkező áramlásnál pedig korábban, mert a hajó gyorsabban halad.
Azt is érzem, hogy a Moombán előnyt jelent az egykezes kapubevétel. A későbbi kihúzással elkerülöm a híd felőli oldalon a kapu előtti hullámokat, a város felőli oldalon pedig a hajó pályára befordulását.
NB: Melyek a kedvenc Nautique Moomba Masters emlékeid?
WR: Annyi szép emlékem van arról, hogy a Yarra partján ülök, nézem a Moombát, és barátokkal, szurkolókkal beszélgetek. Amikor csak tehetem, a melbourne-i Hillsong gyülekezetbe is szívesen elmegyek.
Egy másik kedves emlékem, amikor 2012-ben a bátyám kezelte nekem a kioldót a trükkszámban, és megnyertem a Moombát! Arra is emlékszem, amikor 170 lábat repülve megugrottam az egyéni csúcsomat, és pályafutásom egyetlen ugró dobogójára állhattam (Natallia „Birdy” Berdnikava mögött másodikként).
A kedvenc moombai emlékem, amikor 2023-ban a fiammal, Zane-nel óriáskerekeztünk; akkor vittem először magammal a Moombára, 2,5 éves korában.
NB: Mesélj a vízisíben bejárt utadról, és arról, mi inspirált arra, hogy profi vízisíző legyél.
WR: Vízisíző családba születtem, és már azelőtt elkezdtem vízisízni, mint ameddig az emlékeim visszanyúlnak. 2002-ben lehetőségem nyílt Floridába költözni, hogy a pályafutásomra összpontosítsak. 2004-ben megnyertem a junior-világbajnokság összetett címét, és a Nautique Boat Company támogatottja lettem. A szüleim és néhány fantasztikus edző – köztük Steve Bush, Matt Rini és Jaret Llewellyn – elhivatottságának köszönhetően megértettem, mi kell ahhoz, hogy valaki magas szintű hivatásos vízisíelő legyen. Ehhez hozzátartozott, hogy középiskolásként jó döntéseket hozzak: kihagytam a bulikat, az alkoholt, sőt a hétvégi strandolást is, hogy a vízen és az edzőteremben egyaránt a legmagasabb szinten edzhessek.
2006-ban lettem profi szlalomversenyző, egy évvel később pedig megszereztem első profi címemet. A karrierem viszonylag gyorsan alakult ki, de nagyon keményen dolgoztam, és bizony beletettem a magam 10 000 óráját, hogy ilyen fiatalon a sportágam csúcsára jussak.
Most már csaknem 20 éve tart a profi pályafutásom, és nagyon hálás vagyok azért az életért, amelyet lehetővé tett, valamint a rengeteg támogatásért. Hatalmas köszönet a Nautique-nak, a szüleimnek, Mattnek és Bushernek, hogy minden lépésnél mellettem álltak!
NB: Hogyan telik Whitney Rini egy átlagos napja, amikor versenyekre készül?
WR: Általában 7 óra körül kelek Zane-nel, a 4,5 éves kisfiammal, és készülődünk a tóhoz. Készítek magamnak egy salátát, becsomagolom az ebédjét, és indulás előtt összeturmixolok egy fehérjés-gyümölcsös reggeli italt.
Bemelegítek és sízek 1–2 menetet, általában Zane is legalább egyet. Hazaérve elvégzek némi számítógépes munkát: ingatlanokkal és könyveléssel foglalkozom, hogy vállalkozóként mindennel naprakész legyek.
Délután 4-kor szeretek edzeni, ezért elmegyek az edzőterembe: kardióként lépcsőzőgépet és futópadot használok, vagy reformer pilatest végzek az erőm és a törzsizmaim fejlesztésére.
Amikor hazaérek, biohúsból és zöldségekből egészséges vacsorát készítek a családnak, nyáron pedig szeretünk naplementéig kint játszani.
NB: Hol szeretsz a legjobban vízisízni?
WR: Nincs jobb az otthonnál! Sehol máshol nem tölteném szívesebben a napjaimat, mint Matt Rini orlandói vízisíiskolájában. Nálunk minden nagyon kényelmes, és csak jó hangulat van. Imádom nézni, ahogy Zane a homokban játszik, és kedvenc profi sportolóival tanul vízisízni. Természetesen a férjemmel, Matt Rinivel is nagyon szeretek időt tölteni a Ski Nautique hajónkban!
Nagyon szeretek a Winter Garden Water Ski tavon versenyezni… Ezt a tavat tökéletesen a legmagasabb pontszámokhoz alakították ki, és a világ legjobb sportolói közül is többnek az otthona. Hálás vagyok a Ross családnak, hogy minden szezonban sok rekordversenyt rendeznek, és hogy én is részt vehetek rajtuk!
NB: Világszerte versenyeztél már. Melyik a három kedvenc úti célod?
WR: Lakes of Kastynstone, Calgary, Alberta, Kanada – Itt született a kedvenc vízisís emlékem, a 2009-es világbajnokságon. A világ egyik legszebb helye: ahogy leautózol a dombról, eléd tárul a gyönyörű ikertó. Ráadásul Banff és Lake Louise is csak egy rövid autóútra van! Ha még nem jártál ott, vedd fel a bakancslistádra!
Rio de Janeiro, Brazília – 2007-ben részt vettem a riói Pánamerikai Játékokon. Anyukám velem jött, és nagyon hálás vagyok, hogy szeretett volna még egy napot maradni várost nézni. Felgyalogoltunk a hegyre, hogy megnézzük a Megváltó Krisztus szobrát. Nagyon örülök, hogy ezt láthattam!
Perth, Ausztrália – Egyik évben a Moomba után Perthben volt egy világkupa-állomásunk, így jó néhány profi átszelte Ausztráliát, hogy eljusson a legszebb strandok némelyikére. Egy csoporttal elmentünk a Penguin Islandre, hogy természetes élőhelyükön lássuk a pingvineket. Még delfinek is úsztak abban az öbölben, ahol versenyeztünk! Nagyon klassz élmény volt!
NB: Mit szeretsz leginkább csinálni a vízen kívül és a holtszezonban?
WR: A kedvenc hobbim Matt-tel és Zane-nel lenni. Szeretek közös játszásokat szervezni Zane-nek az anyuka barátnőimmel. Szívesen járunk a Winter Garden-i Hope Church gyülekezetbe. Imádjuk vendégül látni családunkat és barátainkat clermonti otthonunkban közös étkezésekre. Ingatlanügynök is vagyok, ezért amikor csak lehet, szívesen nézek házakat az ügyfeleimmel!
NB: Vannak más vízisportok is, amelyeket szívesen űzöl?
WR: Amikor alkalmam nyílik a Correct Craft mérnökével, Paula Sleiman Abellel találkozni, és közös anyukás játszást szervezünk Zane-nel, Paulával és fiával, Kai-jal, szívesen wakeszörfözöm az Air Nautique hajója mögött.
Nemrég az e-foilt is kipróbálhattam, és nagyon élveztem a vízen siklást, amely a snowboardozás érzésére emlékeztetett.
NB: Mit jelent számodra a Nautique?
WR: A Nautique és a Correct Craft alapelve: „Hajókat építünk Isten dicsőségére.” Ez Ralph Meloon úr mélyreható hatásán keresztül a szakmai pályafutásomban és a hitéletemben is meghatározó szerepet játszott. A Nautique ágazatunk vezetője a tervezésben és az innovációban, és megtiszteltetés, hogy már a 21. évemet töltöm a Nautique Boat Company partnereként! A Nautique sokkal több egy hajónál: lehetővé tette, hogy álmaim életét éljem, és a családommal a tónál töltsem a napjaimat, közös emlékeket gyűjtve. Számomra tehát a Nautique a hitet, a családot és az álmaim megélését jelenti!
NB: Melyek a kedvenc felszereltségi elemeid a Ski Nautique modellen?
WR: Az orlandói tél után azt kell mondanom, hogy a fűtött utasülés hatalmas áldás volt! Természetesen mindig nagyra értékelem a PCM motor erős és egyenletes vontatását, és azt is el kell mondanom, hogy Reef Blue és Steel Blue metálfényezésű Ski Nautique hajóm egyszerűen káprázatos látvány!
NB: Edzel együtt Team Nautique sportolókkal?
WR: Csodálatos férjemmel, Matt Rinivel edzek az orlandói vízisíiskolánkban, ahol kizárólag a Ski Nautique vontat minket. Nap mint nap együtt edzek a fiammal, Zane-nel, szupersztár mostohalányommal, Paige-dzsel és férjével, Robert Pigozzival. Időről időre a Team Nautique sportolói is megjelennek a tavon néhány edzésmenetre. Mindig örömmel fogadjuk Neilly és Charlie Ross, Thomas Degasperi és Erika Lang látogatását.
NB: Ki volt rád a legnagyobb hatással, illetve ki a példaképed, és miért?
WR: Gyerekként abban a különleges helyzetben voltam, hogy nyaranta nézhettem Judy nagynéném edzéseit. Abban az évben lett kétszeres világbajnok, amikor én elkezdtem vízisízni! Ha ott lettél volna, hallottad volna, ahogy az ötéves Whitney mindenkinek azt mondja: „Egyszer világbajnok leszek!”
Az álmok valósággá válnak, ha hiszünk abban, hogy lehetségesek. Amikor láttam, hogy a nagynéném 3 terhesség után visszatér az edzéshez, és újra világbajnok lesz, elhittem, hogy egyszer én is képes lehetek erre! Judy nagynéném igazán csodálatos nő és édesanya, és most már nagymama is! Hálás vagyok, hogy ő lehetett a példaképem felnőtté válásom során!
NB: Van tanácsod a feltörekvő junior vízisízőknek?
WR: Régen megfogalmaztam egy mondást: „Indulj el azért, amire az elméd vágyik, és ne add fel, amíg a szíved elégedett nem lesz.” Ebben ma is teljesen hiszek. Hiszem, hogy Isten álmokat ültet a gondolatainkba, hogy kövessük őket, és arra hív bennünket, hogy örömmel járjuk az utat, amíg 1. el nem érjük őket, vagy 2. Isten máshová nem hív, és ezzel meg nem változtatja az álmainkat!
Azért vagyunk ezen a bolygón, hogy a szeretet fényét sugározzuk mindenkire, akivel találkozunk. Milyen gyönyörű lehetőséget kaptunk arra, hogy ezeket a napokat a napsütésben, a vízen töltsük! Arra bátorítom a fiatalokat, hogy ne keseredjenek el – én annyi évet vesztegettem el bosszankodással. Legyetek minden nap hálásak a kitűzött célokért, és dolgozzatok keményen az elérésükért. Félelmeiteket váltsa fel az a hit, hogy Isten pontosan oda helyezett benneteket, ahol lennetek kell, és minden erőtökkel kövessétek az álmaitokat! Amikor eléritek céljaitokat, továbbra is legyetek hálásak mindenkinek, aki segített eljutni odáig, hiszen nem egyedül értétek el!
NB: Előretekintve mik a céljaid a jövőre nézve?
WR: Nagyszerű 2025-öt várok. Tervezek indulni néhány helyi profi versenyen Floridában, májusban pedig elmegyek a Nautique Mastersre. Nyár közepén jön a Cali Pro Am, augusztus végén pedig az olaszországi világbajnokság. Ezen a nyáron sok, rekordfelállításra alkalmas fordulón szeretnék indulni a kedvenc helyszíneimen, Nautique-ok mögött, hogy a 41 teljesítésére is legyen lehetőségem!
Friss cikkek
Kikötői beszélgetések 2026: Neilly Ross
Beszélgetések a stégen: Winter Garden Water Ski – Drew Ross Ski Academy
Kikötői beszélgetések: Whitney Rini
Kikötői beszélgetések: Joey Harris
Beszélgetések a stégen: Neilly Ross
Kikötői beszélgetések: Jack Travers Waterski School
Beszélgetések a stégen: Zahra Kell
Beszélgetések a stégen: Bailey Dunn
Kikötői beszélgetések: a Wake for Warriors alapítója, David Deep
A 2024-es Nautique European Wakesurf Championships összefoglalója